Sokan félelemből döntenek úgy, hogy nem vesznek tudomást a növekvő fájdalomról, a nyikorgó végtagokról. Jó beszédtéma, különösen az idősebb korosztály körében, hogy kinek hol fáj, mennyire nehezen „olajozódik be” egy-egy végtag, ha megpihen; ki volt úgynevezett ízületes a családban, és hogy bele kell nyugodni…

A porckopásba nem kell belenyugodni!

Sokan nézegetik, borogatják, kenegetik a duzzadt térdet, ahelyett, hogy mozgásszervi problémájukkal orvoshoz fordulnának, azonnal. Inkább hisznek egy tévéreklámnak, vagy kivágják egy ígéretesnek tűnő gyógyszer nevét, és szaladnak megvenni.

Azok, akik úgy döntenek, hogy orvoshoz fordulnak, szinte száz százalékban életminőség-javulásról számolnak be, hiszen akkor válik nyilvánvalóvá számukra, hogy az ortopéd orvostól sem kell félni, és a végtagjaink sem érdemelnek kevesebb odafigyelést, mint például a fogaink.

Ráadásul a térd vizsgálata az artroszkópia eljárásával (ízületi tükrözéssel), két lyukon keresztül, apró kamera segítségével, szinte egy fogkő-eltávolítás veszélyével egyenértékű, továbbá az ehhez használatos eszközöket legalább a ’80-as évek óta használják és korszerűsítik. 

A porckopás kezelési lehetőségei

Sokszor nem szeretjük, ha az orvosok telefonon vagy első látásra nem tudják megmondani, mi a baj, mire számíthatunk például „nyikorgó” térdünket illetően. A telefonbeszélgetésből talán nem is lesz találkozó, mert azt gondoljuk, hagyjuk a műtétet, lehet, hogy már csak az segítene, de félünk. Inkább olvasgatjuk tovább az internetet.

Egy kis segítség a bátortalanoknak

A felnőtt lakosság mozgásszervi panaszainak leggyakoribb oka a tünetekkel járó artrózis (arthrosis), mely főként a térd és a csípő betegsége. A fejlett országokban jelentős egészségkárosító tényező, kezelésére léteznek műtétes és nem műtétes lehetőségek.

Higgyük el, az orvosok nem akarnak azonnal megműteni minket. Ha a problémánk orvosolható gyógyszerrel, akkor fel fogják írni nekünk. A porcvédő szerek használata sem példa nélküli, van, hogy azokra, míg más esetekben fájdalomcsillapítóra van szüksége a pácienseknek.

Porckopás gyógyszeres fájdalomcsillapítása

A gyulladásos megbetegedések gyógyszeres terápiájának kettős célja van: egyrészt a fájdalom és a gyulladás csökkentése, másrészt a gyulladásos folyamat lassítása, megállítása. A fájdalom csökkentése elsősorban a gyulladásos folyamat gátlásával érhető el. A két legfontosabb gyulladásgátló vegyületcsoport: a nem szteroid és a szteroid gyulladáscsökkentők.

A fájdalomcsillapítókat és a nem szteroid gyulladáscsökkentőket kiterjedten alkalmazzák artrózis kezelésére. Amikor a fájdalomcsillapító hatása nem elégséges, a nem szteroid gyulladásgátlók hatásosak, még a funkció javításában is, gyakoribbak a mellékhatásaik. Ez egy újabb ok arra, hogy az orvos döntse el, mit érdemes szedni, ha eredményt szeretnénk elérni.

A nem szteroid gyulladásgátlók a ciklooxigenáz (COX) nevű enzimet gátolják, ezáltal beavatkozva a gyulladásos folyamatok kifejlődésébe fejtik ki gyulladáscsökkentő, és végső soron fájdalomcsillapító hatásukat.

Az 1990-es évek elején ismerték fel, hogy a ciklooxigenáz (COX) enzimnek két típusa létezik. Az egyik, a COX-1 főként a gyomorban található és nyálkahártyavédő anyagokat termel; a másik, a COX-2 elsősorban a gyulladásos folyamatban kap szerepet, ízületi fájdalmat, duzzanatot és merevséget vált ki.

Ismert tény az is, hogy a gyomor és nyombélfekély kialakulását mindkét fajta COX enzimet gátló nem szteroid gyulladáscsökkentők szedésével kapcsolatba lehet hozni – ezért a megfelelő gyomorvédelem nélkülözhetetlen, és a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazását félévenként érdemes felülvizsgálni. Olyan új gyógyszerek kifejlesztése is folyamatban van, amelyekkel kiküszöbölhetők a hasi panaszok.

A szteroid típusú gyulladáscsökkentők

Az ízületekbe adott kortikoszteroidokat, melyek szteroid gyulladáscsökkentők, elterjedten alkalmazzák a térdartrózis kezelésében; különösen olyan betegeknél, akiknél komolyabb folyadékgyülem vagy aktív gyulladás egyéb jele látható és a nem szteroid gyulladásgátlók hatástalanok.

Az ízületekbe adott kortikoszteroidok megfontolt alkalmazása, de mivel mellékhatásai komolyabbak (csontritkulás súlyosbodása, cukorháztartás zavarok, vérnyomásingadozásokszintén orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni azokat.

Porcvédő szerek

Az ízületek terhelői felszíneit üvegporc borítja, melyet porcsejtek és sejtközötti állomány alkot. Ez egy rugalmas, ellenálló szövet, ám regenerációra gyakorlatilag képtelen. A tünetekkel járó ízületi kopás kifejlődése során az első lelet az ízületi porc károsodása, aminek kezelése összetett feladat.

A betegség előrehaladtával a porcszövet veszít víztartalmából, rugalmasságából, a sejtközötti állományt alkotó fehérjék és poliszaharidok mennyisége lecsökken, majd idővel a porc teljesen elpusztul.

A gyógyszeres porcvédelem a betegség korai szakaszában önmagában, előrehaladott porckárosodás esetén pedig a térdízület tükrözése során történő „kitakarítás” kiegészítéseként hatékony.

Milyen hatóanyagok jöhetnek szóba?

A gyógyszeres kezelés során a porc sejtközötti állományának alkotórészeit tudjuk pótolni, általában háromféle molekulát: a kondroitin szulfátot, a glukózamin szulfátot és a hialuronsavat.

Ismerősek ezek a molekulák, ugyanis számtalan helyen ajánlják ezeket. A glukózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát szájon át bevihetők a szervezetbe, jó hatásúak a porckopás tüneteinek kezelésében, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A hialuronsav az ízületi folyadékban természetes körülmények között megtalálható poliszaharid, amely az erőhatások elnyelésében és a síkosításban játszik szerepet. Amennyiben csökken a koncentrációja, az ízületi folyadék minőségi romlása, a porc nagyobb megterhelése figyelhető meg. A hialuronsav injekcióknak jó fájdalomcsillapító hatásuk is van, és a hatásuk időtartama is megfelelő.

Ezek a készítmények többféle változatban kaphatók, de a fő különbség közöttük a molekulasúlyuk és az adagolásuk. 

A nagy molekulatömegű készítmények jobb és tovább is fejtik ki a hatásukat.

Ezzel kapcsolatosan is fontos, hogy kérje ki az orvos tanácsát!