Blog

A belgyógyászat az orvostudomány egyik legösszetettebb és legizgalmasabb területe. Nem véletlenül nevezik sokan az „orvostudomány királynőjének”: itt nem elég egy tünetet kezelni, az egész embert kell megérteni. A belgyógyász olyan, mint egy detektív – az apró jelekből, panaszokból, laboreredményekből és vizsgálati adatokból rakja össze a teljes képet.

Dr. Hámoriné Dr. Kovács Erzsébet belgyógyász szakorvos szerint a legnagyobb kihívás és egyben legnagyobb öröm is ebben rejlik:

„Egyetlen apró adat is döntő lehet. Egy jól feltett kérdés, egy nem tipikus tünet felismerése – és máris más irányt vesz a diagnózis. Ez az igazi belgyógyászat.”

A test nem mindig mondja meg, mi a baja

Sok betegség lappangva, lassan fejlődik ki, és a kezdeti tünetek alig észrevehetők. Tartós fáradtság, puffadás, koncentrációzavar, hangulatingadozás – a legtöbben stresszre vagy túlterheltségre fogják ezeket. Pedig a háttérben állhat pajzsmirigybetegség, inzulinrezisztencia, vérszegénység, autoimmun folyamat vagy akár egy ritka anyagcsere-probléma is.

A belgyógyász szakorvos éppen abban különleges, hogy nem szervenként gondolkodik, hanem az egész szervezet működését próbálja megérteni. Egy panasz mögött gyakran több eltérés is állhat, és a helyes diagnózis felállítása sokszor csak akkor sikerül, ha az orvos türelmesen, rendszerben látja a folyamatokat.

A jó anamnézis fél diagnózis

A diagnosztikai folyamat egyik legfontosabb része a beszélgetés. „Az alapos kikérdezés, a részletes anamnézis a legfontosabb eszközünk – mondja Dr. Hámoriné Dr. Kovács Erzsébet. – A labor és a műszeres vizsgálatok sokat segítenek, de ha nem tudjuk, mit keresünk, könnyen tévútra juthatunk.”

Egy-egy jól feltett kérdésből derülhet ki, hogy a fáradékonyság mögött például vashiányos vérszegénység, autoimmun pajzsmirigybetegség vagy épp gluténérzékenység áll.

Ritka, de létező kórképek

A belgyógyászatban nem ritka, hogy a diagnózis felállításához genetikai, immunológiai vagy speciális laborvizsgálatok is szükségesek. Ilyenkor az orvosnak nemcsak tudása, hanem tapasztalata és intuíciója is döntő.
„Volt olyan betegem, akinek a panaszait évekig más területeken vizsgálták, míg végül kiderült, hogy egy ritka hematológiai eltérés okozza. Az ilyen esetekben a gyors, helyes diagnózis életminőséget javíthat, sőt, akár életet menthet.” – emlékszik vissza a doktornő.

A beteg szerepe: figyelni, és nem legyinteni

A páciensek sokszor későn fordulnak orvoshoz, mert megszokták a panaszaikat. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú. A belgyógyász nemcsak gyógyít, hanem gondoz, figyelemmel kísér, tanácsot ad, és hosszú távon támogat. A belgyógyászat tehát nem csupán a betegségek kezelése, hanem egy komplex gondolkodásmód, ahol a tünetek mögött az ember egésze a fontos. A jó diagnózis alapja a bizalom, az odafigyelés és az orvos-páciens együttműködés. „A test mindig üzen – csak meg kell hallani, mit mond” – fogalmazza meg Dr. Hámoriné Dr. Kovács Erzsébet a hivatásának lényegét.