Az alsó végtagok vénás vérének elvezetését az izmok között futó mélyvénás rendszer és az izompólya és a bőr közötti zsírszövetben elhelyezkedő felületes vénás hálózat biztosítja. Egészséges állapotban a vénás vér több mint 80%-át a mélyvénák vezetik a medencei verőérbe, majd a hasi fő vénába, a felületes vénás hálózat főleg a bőr hőszabályozásában játszik szerepet. A felületes és mélyvénás rendszer között számos összeköttetés van, melyeket perforánsoknak nevezünk, hiszen átfúrják (perforálják) az izompólyát. Ezekben a perforánsokban normálisan a felület felől a mély felé irányul az áramlás. Az egyirányú áramlást az egész alsóvégtagi vénás rendszerben a billentyűk biztosítják. A vénás keringésben jelentős szerepet tölt be az izompumpa, mely a billentyűk segítségével, mint perifériás szív pumpálja a vért a szív felé. Az egészséges felületes véna is eltávolítható – ép mélyvénás keringés esetén – a végtag keringésének romlása nélkül, mint ahogy azt szívműtétek, illetve alsóvégtagi keringés javító műtétek során is tesszük. A károsodott, kitágult vénák eltávolításával nemhogy rontjuk, de javítjuk a végtag keringését, hiszen a tágult vénák nem képesek – álló helyzetben – a szív felé vezetni a vért. Műtét előtt azonban fontos tisztázni a mélyvénás keringés funkcionális állapotát.
A VISSZÉRTÁGULAT NEM CSAK KOZMETIKAI PROBLÉMA!! A felületes vénában pangó vérből vörösvérsejtek, vérfehérjék lépnek ki a bőrbe, melyek a tápláló hajszálerek körül lerakódva rontják a bőr anyagcseréjét, a bőr megvastagodásos elfajulásához, barnás elszíneződéséhez és nem gyógyuló fekély kialakulásához vezethetnek. A visszértágulat népbetegség, melynek oka nem teljesen ismert. Valószínűleg öröklött tényezők, életmódi (testsúlyfelesleg, mozgás hiánya) okok is közrejátszanak kialakulásában. A véna fal gyengeségét megszüntetni nem tudjuk, de a kialakult vénatágulatokat el tudjuk távolítani, törekedve arra, hogy a felületes és mélyvénás rendszer közötti kóros összeköttetést megszüntessük, így elkerüljük a visszértágulatok kiújulását. Ezeket az összeköttetéseket közvetlenül a mélyvénába történő beömlésnél kell megszüntetni, egyébként a visszértágulat nagyobb valószínűséggel fog kiújulni. A kóros összeköttetések helyét általában Doppler áramlásmérővel, illetve képábrázoló ultrahang vizsgálattal. A visszértágulat a vénák feszítő jellegű fájdalmát, végtagnehézség érzését, a végtag feszülését, boka körüli duzzanat kialakulását, a fizikai teherbíró képesség csökkenését okozza. Hajlamosít a visszértágulatban kialakuló gyulladás, vérrögösödés kialakulására. A mélyvénás keringés következményes romlása miatt mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethet.
A műtét
A műtét lényege a felületes és mélyvénás rendszer közötti kóros összeköttetés megszakítása, a tágult vénák eltávolítása. A műtétet általában vezetéses (gerincvelői, vagy gerinc körüli) érzéstelenítésben végezzük, de bizonyos esetekben helyi érzéstelenítés is alkalmazható, illetve a beteg állapota, leletei és vizsgálata alapján az altatást végző orvos altatást is indokoltnak tarthat. A kóros összeköttetés leggyakrabban a lágyékhajlatban észlelhető, ahol ejtett metszésből a comb közös vénájába történő beömlés helyén kötjük le a kitágult felületes vénát. A fő felületes vénát speciális szonda segítségével részlegesen eltávolítjuk. A véna tágult oldalágait kis szúrt sebzéseken keresztül horgolótű-szerű eszközzel távolítjuk el. Előfordul, hogy a felületes és mélyvénás keringés közötti összeköttetés a térdhajlat mögött elégtelen. Ebben az esetben a metszést hason fekvő helyzetben a térdhajlat mögött ejtjük, de a műtét ezen túl gyakorlatilag hasonló módon történik. A műtét után a végtagot rugalmas pólyával szorosan bekötjük, egyrészt vérzéscsillapítás, másrészt a vénás keringés javítása érdekében. A műtét napján, vagy az azt követő napon Ön, kötéscsere után, felkelhet, járkál és amennyiben nincsen panasza, láztalan, úgy haza tudjuk bocsátani. A műtétet követően kb. egy hónapig szükséges rugalmas pólyát, vagy harisnyát viselnie.
Leggyakrabban előforduló szövődmények
A visszérműtét során felléphetnek sebgyógyulási problémák, különösen a lágyékhajlatban ejtett metszés területén. A műtét közben érsérülésből adódó vérzés léphet fel, illetve a mélyvéna sértése révén abban trombózis 6% (vérrög) alakulhat ki, mely tüdő embóliához (a vérrög elsodródása a tüdő keringésébe) vezethet. Térdhajlati feltárás esetén az itt futó ideget el kell húzni a vénától, mely az ideg károsodásához, érzés és mozgás kieséshez vezethet. A műtét után felhelyezett rugalmas pólya – az érzéstelenített végtagon – a beteg számára nem észlelhető idegnyomást okozhat, mely átmeneti, illetve tartós idegkárosodáshoz vezethet. Ennek következtében végtag zsibbadása, illetve mozgásainak károsodása következhet be. A fő felületes véna szondával történő eltávolítása – mely a műtét gyakran szükséges része – a mellette futó érzőideg sérüléséhez vezet, mely a láb belső oldalának tartós érzéstelenségét, zsibbadását okozhatja. Ezen szövődmények kialakulásának veszélye 1% alatt van. A visszértágulat kiújulásának valószínűsége 15% körül van. A műtét utáni, bőr alatti bevérzések nem számítanak szövődménynek, azok a műtét „természetes” következményei.
A műtét hosszú távú eredményében bízva köszönjük megtisztelő bizalmát intézetünk iránt.