Blog

Két betegség, amelyet a magyarok milliói hordoznak magukban – anélkül, hogy tudnának róla

Van egy furcsa tulajdonsága bizonyos betegségeknek: nem fájnak. Nem zavarnak. Nem adnak jelet. Csak csendben vannak – miközben a szervezetedben zajlik valami, amiről fogalmad sincs. Az orvosok ezt „csendes betegségnek” hívják. És korántsem ritka jelenségről van szó.

A máj, ami sosem panaszkodik

Képzeld el, hogy orvoshoz mész valami egészen más miatt – mondjuk fáradtság, vagy egy munkahelyi kötelező vizsgálat –, és a hasi ultrahang véletlenül megmutat valamit, amiről nem is tudtál. Ez történik a zsírmájas esetek jelentős részében.

A zsírmáj – szaknyelven MASLD – az egyik leggyakoribb krónikus betegség ma Magyarországon. Egy 2023-ban publikált, 78 millió résztvevőt felölelő globális meta-analízis szerint az európai felnőttek körülbelül 30 százalékát érinti. Ez minden harmadik embert jelent – köztük valószínűleg olyanokat, akikkel egy asztalnál ülsz, vagy akivel reggelente szembenézel a tükörben.

Ami miatt annyira nehéz felismerni: sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket. Nincs fájdalom, nincs figyelmeztető jel. Kezeletlenül azonban gyulladáshoz, fokozatos májkárosodáshoz, és súlyosabb esetben májzsugorhoz is vezethet. A statisztikák szerint a kelet-európai cukorbetegek körében a zsírmáj előfordulása meghaladja a 80 százalékot – ez a legmagasabb arány a világon, és Magyarország ebbe a régióba tartozik.

A jó hír: ha időben derül ki, a zsírmáj sok esetben visszafordítható. Életmódbeli változtatásokkal, akár gyógyszer nélkül is. De ehhez először tudni kell róla.

 

A pajzsmirigy titkai – amit a tükörben nem látsz

Most tegyél fel magadnak egy kérdést: mikor vizsgálták meg utoljára a pajzsmirigyed?

A legtöbb ember számára a pajzsmirigy akkor válik valóssá, amikor valami már rosszul működik – fáradékonyság, hajhullás, megmagyarázhatatlan súlyváltozás. Csakhogy a pajzsmirigy-elváltozások nagy része ezek nélkül is jelen van.

Pajzsmirigy-göbök az ultrahangvizsgálatok szerint a felnőtt lakosság 30–50 százalékánál kimutathatóak. Egyes nagy felbontású vizsgálatok ezt az arányt 68 százalékig becslik. Ez azt jelenti, hogy ha egy teli buszon ülsz, a körülötted ülők több mint felének valószínűleg van valamilyen pajzsmirigy-elváltozása – és a legtöbbjük nem tud róla.

Magyarországon ráadásul van egy különleges kockázati tényező: az ország területének négyötöde enyhén vagy közepesen jódhiányos, és a jódhiány közvetlenül növeli a göbök kialakulásának esélyét. Az Alföld – ahol Debrecen is fekszik – az ország egyik kevés jóddal ellátott területe közé tartozik, de a körülötte lévő régiók nagy része érintett.

A legtöbb göb egyébként jóindulatú – a statisztikák szerint az esetek 95 százalékában nincs szó daganatról. De ezt csak akkor lehet biztosan tudni, ha valaki megvizsgálja. Az ultrahangvizsgálat az, amivel az orvos pontosan meg tudja ítélni a göb méretét, szerkezetét, és el tudja dönteni, szükséges-e további lépés.

A közös nevező: egy vizsgálat, két válasz

A zsírmájnak és a pajzsmirigy-elváltozásoknak van egy közös vonása azon túl, hogy mindkettő csendes: mindkettőt ugyanazzal a vizsgálattal lehet időben felismerni. Az ultrahang fájdalommentes, sugárzásmentes, gyors – és azonnal eredményt ad. Hasi ultrahangon a máj állapota egyértelműen látható; a pajzsmirigy-ultrahang pedig szintén rutin eljárás, előkészületet nem igényel.

Nem kell megvárni, amíg a tested jelez. A testnek ugyanis – ahogy fentebb láttuk – néha eszébe sem jut jelezni.

 

Dr. Kovács Kincső

radiológus szakorvos
Elite Clinic Magánklinika